Újévben
2015.01.09 13:52
Szinte csak úgy elszaladt ez a több, mint egy hónap...
Decemberben még egy bejegyzés vázlatait írtam, készülve a karácsonyra, s most azon kapom magam, hogy újév is elszállt és egy karakter sem került fel a blogra. Írhattam volna, hogy mi minden nem történt meg, amit szerettem volna, hogy mi minden történt, de a besűrösödő vizsgák és védések között álmatlanul hemperegve a monitor előtt, csak a vonalakat húztam és építettem fel a terveket, előadásokat, maketteket, készülve a védésre.
Legkorábbi emlékem az óév végéből egy sikeres vizsga, melyre gőzerővel tanultam. Megis lett a jussa, majd a karácsony előtt egy hétvégét Orchideának szenteltem. Hamar elment, szinte pihenés nélkül, mint az előtte levő hétvége, mikor még suli volt és az utolsó heti konzultációkra készültem. Hétfőn índultak is ki ausztriába én pedig haza battyogva neki is estem a munkának. A terv az volt, hogy mire visszajön Orchidea, addigra a rajzi részek elkészülnek és csak a makettekkel kell foglalkozzak, meg persze, hogy hova megyek kicsit pihenni vele.
Eljött a karácsony és sok egyetemistához hasonlóan én is csak a gép előtt ültem és rajzoltam. Persze az ünnepi hangulat megvolt, hisz az asztalon tornyosult a mézeskalács, a finom vacsora pedig kárpótolta az egész napos szenvedés után megfáradt lelkem. napok egyre gyorsabban teltek, Orchidea is hazaért és segített nagyon sok mindenben. Szilvesztert csak ablakból élveztem egy félpercre a tüzijátékkal és egy pohár pezsgővel, mely nem esett a legjobban. A napok óta nem alvás kezdte kikészíteni testem, égtek a szemeim, valami nátha is gyötört, hátam rettentően fájt, a gyomrom liftezett, mint a vérnyomásom az idegeskedéstől. Pár alkalommal megfordult a fejemben, hogy feladjam, pár alkalommal egyszerűbb lett valna, de Orchidea tartotta bennem a lelket. Néha már-már úgy tűnt, mintha a munkám elég lenne, de ő csak-csak lökdös, hogy szebbet, jobbat, teljesebbet csináljak.
A hét elején gyomorgörccsel mentem a nyomdába. Eddigi legjobb tablóimat hoztam el, majd másnap védés volt. Névsor szerint haladtunk így én voltam az utolsó felvonás. Kissé döcögve indult a prezentáció, de mikor az eredményeket olvasták fel, s kiderült, hogy a félévközi lehúzott munkám miatt egy ponton múlt a jobbjegy megörültem. Este kisebb lazítás, majd reggel 5-ig munka következett. A második védésre már magamonkívül mentem. Harmadikként a nyitó színben léptem fel, s kellemes, korrekt bírálatot kapott a tervem. Hosszú volt a nap az esti eredmény hirdetésig. Kissé elkenődtem, hogy a jó fogadtatás mellett gyengébb jegyet kaptam, de végre befejeződött ez az év is. Este egy pohár sör után pedig jól esett a pihentető alvás.
Még várom, hogy bekerüljön egy két jegy, de egy egész sikeres szemesztert tudhatok magam mögött. Sok minden történ, sok minden változott, de ezek mellett eddigi legjobb terveimet készítettem el. Kissé frusztrál a tudat, hogy édesapám nem láthatta a végeredményeket. Bizonyára büszke lenne rám, ez az mi vígasztal.
És most miután ezt a pár szűkszavú sort is letudtam magamról megkezdem a kis szemeszterközi pihenőmet. Van pár dolog, amit rendszereznem kéne, egy-két új projekt, amit be kéne indítani, hisz már kezdek a saját lábamra állni a csapaton kívül. Lassan elindul egy blog felületen az Orchideával alkotott közös stúdió, van egy új pályázati lehetőség és mellette pihennék és pengetném is a húrokat.