Nyomot hagytál..
„Fel az égbe, vagy le a mélybe,
Szabályokba, vagy szenvedélybe
A véres a penge éle,
Ez a tornác széle..
Meggyötör, egy apró gyönyör,
Csak fájdalomtól tömör.
66 mérföld a cél,
Folytasd, ha már belekezdtél.
Megtartóztatás és vágyódás,
Nem más csak hányódás.
Vedd el, mi megillet,
Mi kielégíti ösztöneinket.
Kitaszítottak, aláhulltak,
Démonok, és élő holtak,
Ez itt a lángoló tengely,
A pokol nem is oly rossz hely.
Sikolyok tengere,
A gyalázat fellege,
A lelkek vihara,
A gonoszság gyarmata.
Az élet kín és szenvedés.
Minek az ellenvetés?
Tedd szebbé,
A vágyaiddal teljessé.
Szolid kis önmegtartóztatás.
Ugyan minek az ámítás?
Eljön egy jobb világ.
Mondják a krónikák?
Kitaszítottak, aláhulltak,
Démonok, és élő holtak,
Ez itt a lángoló tengely,
A pokol nem is oly rossz hely.”
Wilk
A ma délután sikeresen megtaláltam, hogy lehetnék magam alatt. Persze kis segítség is jött azért..
Szóval pár napja lefixáltuk a bowlingos Lánnyal a ma esti német mozit. Bevallom, szívem szerint lemondtam volna, de mégsem akartam paraszt lenni. Közben a verses könyv még mindig nem ért célba. A Rózsahölgyem elszublimált, bár ezzel nem mondtam sok újat. A névnapomra felköszöntött, aztán hétvégére eltűnt. Persze csak barátok vagyunk, de mégis valahol bánt a dolog. Kicsit úgy érzem, mintha a "jó pasi vagyok" és a "randiztam volna veled" kijelentések kicsit inkább a szánalom felé mentek volna, mint valós gondolatok, bár ezen filózni...
Végül milyen volt az este? A tökéletlenségében is tökéletes. Van olyan, hogy kisebb csend kerül közénk, de valahogy jól esik az is, szóval nincs az a késztetés, hogy beszélnem kell. Néha, mikor mellette vagyok, úgy érzem, mintha épp izgulna, főleg mikor picit idegesen játszik a kezeivel, vagy mikor ijedten elkapja a tekintetét rólam, mikor feltűnik, hogy figyel. Nagyon aranyos Lány. Nem is érdemli meg, hogy csak simán bowlingos csajszinak hívjam. Viszont most semmi nem jut eszembe, csak azok a szép kék szemei. Imádnivaló...
Hogy mi volt a tökéletlenség? Csak egy kis éjszakai hintázás, az Árkád játszó terén. Vicces volt, míg ki nem derült, hogy bezárták a kaput, így kis esti tornamutatvány volt a kiszökés ára. Ez persze kisebb sérüléssel járt részéről, így megbeszéltük, hogy most már nem feled, mert nyomot hagytam, az életében. De az a telihold fényében egy eldugott kis játszótéren a hintázás és beszélgetés szerintem nagyon romantikusra sikeredett és a két búcsú puszinak is nagyon örültem, amit tőle kaptam, bár kis bíztatást kellett beiktatni, de jó volt, mint a parfümje illata...
"...Keresd a rózsákat, az utad mellett
Csak vigyázz a tüskékkel
Itt vagyok
Küldesz egy angyalt?
Itt vagyok
Az esthajnal csillag hazájában
A Bölcs azt mondta, csak nyújtsd a kezed
És érd el a varázst
Leld fel az utat az Ígéret földjére
Csak higgy önmagadban
Halld a hangot, mélyen magadból
Szólítja a szíved
Csukd be szemeid, és megleled
Az utat ki a sötétből..."
Scorpions - Send Me an Angel