Hétfő esti hangulat
A zh előtt mindig teljes letargia, ami jellemzi hangulatom, de miután túl vagyok rajta, valami megváltozik. Vége a nyomásnak és a bennem lévő feszültség átalakul forrongó vérplazmává. Az egész világot meg tudnám mozdítani, s ha bármi rossz is történik, semmi nem tud kizökkenteni a jó kedvemből…
Rizsázhatnék, hogy Hogy is éltem túl ezt a dög unalmas hétfőt, hogy aludtam el reggel az idő átállítás miatt, miért csúszott a terv bemutatás, mi is tetszett a tanárnak tervezésen, milyen jó is volt a még napsugarakkal sütött pécsi utcát koptatva csokit majszolni, de inkább töltök még egy pohár bort így estére a zene mellé, miközben összeütök egy-két rímet jó kedvemben…
"Szürke esti hétköznap,
A hétfő még mit tartogat?
Jó bor már az asztalon,
Nedűt gazdagon kortyintom.
Kell még egy kis szakadt Blúz,
Mely minden gondot most lenyúz.
Egy tűzről pattant menyecske,
A szótagszámot feledve,
Rímek nélkül keverve
A bor, s cóla elegye,
Rázza még a kis kegye
A vad férfinak szívügye.
Farkasként holdat üvöltve,
Ez egy élet színműve,
Egy édes kis Rock'N'Roll,
Ez az esti protokoll!!
Pörögve, tán fetrengve,
Táncparketten versengve.
A kihívásra felelve,
A szabályokat kezelve,
Nézőket hengerelve,
Újabb versenyt megnyerve.
S ha alább hagy a perdület,
Veszünk majd egy lendület!
Kedd reggelre felkelve
A múlt estét csak feledve
Fejfájást csak színlelve,
Ágyában heverve,
Óóó ez az este heve,
Ép eszemet elvette!"
Wilk