A legnagyobb építész
Mikor a fő sulira kerültem, akkor még felvételis rendszer volt, nem ilyen emeltszintű érettségis dolog. Vagyis inkább amolyan átmeneti, mert rajzból kellett felvételizni, a többi meg a hozott pontszámok alapján alakult. A felvételin, volt egy pár perces kis elbeszélgetés. Ki, miért és hogyan jutott arra, hogy építész szeretne lenni. Kicsit gondban voltam, mert akkor még nem tudatosodott sok dolog és aránylag hirtelen ötletként kerültem ide, de végül ki magyaráztam magam...
Azóta sokszor eszembe jut, mikor ott ültem és elgondolkodok, mit is mondhattam volna akkor, ha a mai fejjel ülnék le. Ilyenkor eszembe jut az is, hogy valójában mi az építészet?
Ebből pedig következik, hogy mint mindenhol itt is kéne példaképnek lenni. A példakép kiválasztásával pedig egyfajta stílus irányzat kiválasztása is kellene, hogy legyen...
Ha konkrétan meg kéne jelölni valamit és valakit és őszintén kéne felelnem, hát nincs. Van nagyon sok jó építész és nagyon sok szép, elvont, absztrakt, mesés, szögletes.. stílus, de nekem valahogy nincs kedvenc, valami mindegyikben tetszik, valami mindegyikben nem...
A minap elgondolkodtam, hogy, ha mondjuk, én lennék, aki dönthetne, kit neveznék meg a világ legnagyobb építészének, s melyik stílusirányzat lenne a legjobb, legszebb. Ahogy gondolkodtam és filóztam egy elég eszement ötlet jutott eszembe...
Mindenki „kopizik” valakiről. Ezt jobb esetben úgy nevezzük, hogy tanulmányok, ihlet gyűjtése, rosszabb esetekben plagizálás. A lényeg, hogy egy létrejövő alkotás, valakiben kivált valamit tudatosan, vagy tudat alatt és lekövetve, vagy átformálva, de létrehoz valamit.
Végül is ez minden művészetre általánosítható, sőt, akármire, amit ember létrehoz, mindenre. Tehát, nincs más dolgom, mint megkeresni azt az építészt, aki legelőször született, s elindított valamit, hisz a többiek mind az ő ötletéből, elveiből dolgoznak. A kérdés csak az, hogy ki volt az első építész? Ez kb. olyan, mint az első ember, emberpár megkeresésének az ötlete...
Ahogy filóztam és haladtam messzibbnél messzebb az időben, azt hiszem megtaláltam.. Elég furán hangzik, de ez az építész még mindig alkot és formál. Itt most nem Istenre gondolok, bár valamilyen szinten lehetne ilyen teóriákkal magyarázni. Nem, ennél sokkal láthatóbb, és kézzelfoghatóbb.. A Természet.
Nevezhetjük Anyatermészetnek is, környezet, vagy világ, mely körülvesz, körülölel minket. Nem akarok, most különböző teóriákat gyártani egy felsőbb hatalom, isten vagy nevezzük bárminek a létezéséről, csupán tudományos szemmel nézve, keresve a kézzel foghatót, gondolok erre. A hatalmas erőre, mely a villámok, viharok mögött lapul, s képes akár percek alatt lebontani egy képződményt, majd az idő lassú múlásával hegyeket emel, tartószerkezeteket alkot, homlokzatokat képez, s mikor már mindent szinte tökéletesre alakított, egy hajnali napsugárban, vagy az esti csillagok pislákoló fényében, a sarki fény tükrében megmutatja az alkotást, melyet egy pillanatra megőriz, majd szép lassan továbbformál..
A természet nem csak remek statikus, nem csak remek tervező építész és nem csak remek kivitelező, hanem csodálatos látványtervező is. Ha díjat kellene átadnom, vagy csak jelölnöm kéne valakit, én a Természetre szavaznék.
A monumentális építményeivel, a parányi kompozícióival és a csodálatos látványtervezésével, Ő az, aki a legnagyobb építész, s mindenki más csak az Ő munkáit másolja, vagy a munkáinak fényében, árnyékában dolgozik...
„A hely mely otthont ad, s hitet,
Lágy keblével körülölel,
S nem rak ránk bilincset.
Arca megnyugtat, a csendes reményekkel.
Alkot, de meg nem őrzi,
Ha nem figyelsz, hát tovatűnik,
Figyelj a szavára, a lelke dallamára,
S ne állj dühe, haragja útjába.
Ősi kövek, s varázs?
Egy pillanatnyi ragyogás.
Alvó hó óriás, az arca is zúzmarás.
Jég hideg tundrán a lágy szellő, mint gyengéd sóhajtás.
Esti égen, csillagösvényen,
A távoli horizont fekete tükrében,
Világok arcának éjjeli fényében,
Sarki fény pompázik az északi vidéken.
Hajnali aranyló pirkadat,
Fehérlő felhő had,
Lágy eső készít, szivárvány hidakat,
Vagy köd leplében elrejti titkodat.
Színezett ég alatt,
Alkonyló sugár haladt,
Lehet ez illúzió, tán varázs,
De nincs gyönyörűbb, mint e látomás!”
Wilk
A képek a facebook
The World of Wild Nature
www.facebook.com/IWantobeclosetonature?ref=stream
Natural Beauty Photo Gallery
www.facebook.com/Naturalbeautyphotogallery?ref=stream
oldalakról származnak.