Sabaton album nézegetés
Május 16 - Sabaton album érkezik!
A neten már kering egy Single videó az új album egy számával: "To Hell And Back" címmel.
Izgatottan várom az új albumukat. De mivel erről még nem nagyon vannak információim, megmutatnám miért is kedveltem meg a zenéjüket.
Épp videókat nézegettem még a Hellgate: London játékhoz. Ez volt az első RPG- amit képes voltam végigjátszani. Nekem nem nagyon jön be ez a stílus.. Szóval a videók között akadtam rá egy trailer-re, mely alatt a Primo Victoria muzsikált. Egyből megtetszett a kicsit monoton, menetelős metal. Utána nem volt más dolgom, mint felkutatni kik is ők és milyen a többi számuk.
Beszereztem a Primo Victoria albumot és miközben gyorsan bömböltettem a fülesembe a számokat, hogy mégis milyen, készülődtünk. Ép tél volt és egy családi fürdőzés volt leszervezve Barcsra. Felkaptam a CD-t és mentünk is. Nem is kell mondanom, hogy a Vaternak is kapásból elnyerte a tetszését. Az albumon lévő 9 számot oda-vissza rongyosra hallgattuk, anyám és húgom bánatára... Nekem ez a kedvenc albumom tőlük, ez valahogy annyira megfogott, hogy minden ez után hallott számukat ezekhez hasonlítom, amolyan etalonként használva.
A kedvenc számaim:
A nyitó - Primo Victoria, Panzer Battalion, Counterstrike, Into The Fire, Purple Heart és a záró számuk a Metal Machine. Sok videó van a youtube-on filmes betétek alatt muzsikáló számaikkal.
A zénéjükre visszatérve, amolyan menetelősebb, monotonabb zúzás szinti dallamokkal kísérve, mely kis lágyságot visz a sorok közé. A téma főként II. világháború, illetve a Metal zene.
Kis idő után találkoztam az Attero Dominatus-szal. Itt is 9 szám feszít. A kezdésre egyszerre vágtuk rá a Vaterral, "Tiszta Nightwisch a kezdés!".
Számomra ez az album nem volt annyira áll leesős, de itt is feszít az együttes. Az első két szám hozza a rendszert, utána nekem nem jött annyira be a Black Sabbath-ot idéző Rise of Evil. Az albumról nekem a Back in Control és a Metal Crüe jön be.
Ezután tért vissza az együttes az első albumához, melyet a Metalizer dual pakkon kiadtak/újra kiadtak. Van pár jó szám rajta, de a Primo Victoria-tól szerintem messze van, bár ezek korábban íródtak. Az Endless Nights és a Metalizer, a Hail to the King és a gyűrűk urás Shadows nekem azért tetszik..
Ha van egy album mely szerintem komoly mérföldkő az együttesnél, az a Art of War album.
Szun-ce egy kínai hadvezér írt régen egy könyvet ugyan ezzel a címmel. Ha szeretitek a keleti filozófiát, csak ajánlani tudom a könyvet.
Az együttes e könyvet dolgozta fel I.-II. Világháborús körítéssel. Az egész album egy remekül összehozott mű, ahol szerintem minden a helyén van az izmos ritmusoktól, lágy szintin át, a könnyen megjegyezhető refrénig.
Az egész albumot szeretem, de a kedvencebb számok: Art of War, Cliffs of Gallipoli, Panzerkampf, és a best of számuk a Ghost Division.
Ez az album után jelent meg a Coat of Arms albumuk.
Itt kicsit mintha visszavettek volna és inkább lágyabb lett a dallamvilág. Kicsit visszalépésnek érződik, de itt is vannak jó számok: a kezdő, címadó Coat of Arms, a Midway-t mindig szeretem meghallgatni, a Screaming Eagles is jó - meg a videó klippje is! - aztán a Wermacht is bejött. Zárásnak a Metal Ripper Judas Priest-es koppintása érdekes, nem is beszélve a dalszövegről, meg az Ossian-os szóló - nem tudom ki honnan, s kiről koppintott, de mosolyt csalt arcomra. Szinte már elvárom, hogy albumaik végét egy-egy ilyen számmal zárják.
Kisebb ízelítőként került ki a nem hivatalos Metalus Hammerus Rex. Amolyan best of album, egy új számmal, a Carolus Rex. Itt már izgatottan vártam a következő albumot: "Legyen csak fele ilyen jó a számok zöme, mint ez."
A Harley From Hell - Deep Purple-ös dallamai kellemesen zárják az albumot.
Carolus Rex - egy az együttes életében fontos albumuknak. A téma nem más mint saját hazájuk egyik nagy királya. Kis történelmi utána olvasás után az ember kicsit másképp kezdi hallgatni.
Az album két CD-s verziója érdekes. Az első CD többnyire angol szöveggel, míg számomra inkább csak bonus második albumon a fő számok svéd nyelven érdekességnek számítanak...
Az album számomra olyan, mint az Art of War. Talán annak Carolusra írt verziója. Mindenesetre, ami akkor bejött, abban most mi lenne a hiba?
A kedvenc számaim: The Lion From The North, The Carolean's Prayer - Carolus Rex - együtt - Killing Ground, Poltava.
Az albumnak vannak bonus számos verziói. Ezek közül az In The Army - Status Quo feldolgozás, ami olyan tetszetősebb, a többi nem.
Az albumaiknak vannak Bonusz kiadásos verziói. Valahol plussz számokkal, valahol átrendezett tracklist-tel. A feldolgozásaik közül a Jawbreaker-t tudom ajánlani. Ez egy Judas Priest szám és egész jól sikerült.
Most így végig nézve a korábbi albumokat és az új szám közzétet Single verzióját, hát izgatott vagyok és szerintem most se fogok csalódni bennük...