Csillagösvényen
Szeretnék pár dolgot elmondani nektek a múlt és a jövővel kapcsolatban.
A decembertől történteket ismeritek a Web naplómból (Szívvel lélekkel). Pár korábbi emléket is megosztottam veletek, melyek kedvesek és emlékezetesek voltak, még a régebbi időszakból.
Aztán történt, ami történt. Mit is mondhatnék. Soha nem voltam még ennyire szerelmes. Persze nem tudom, lehet ez csak illúzió, de voltak benne szép percek. Sajnos
"a nagy szerelmek nem végződnek mindig boldog véggel, de törekedni kell rá.".
Nos, szerintem, amit ki lehetett hozni, azt kihoztam. Nem is lenne jó egy kapcsolat Vele, hisz ha ő nem akarja... Szóval, ha Ő így boldog, akkor azt hiszem, bármennyire fáj is nekem, hagynom kell, had szárnyaljon, Miatta én is bevállalom...
„Vannak dolgok, melyeket elengedni nem gyengeség, ahhoz is erősnek kell lenni.”
Sokat fejlődtem az elmúlt időszakban, és ezt Neki köszönhetem. Talán majd személyesen is megteszem, de addig is, csak így írásban.
Köszönöm!
Szóval megéri-e szerelmesnek lenni?
Jön ilyenkor a kérdés. Nem tudom. Őszintén fogalmam sincs. Csak azt tudom, most van egy barátom, kivel őszinte lehetek.
Mivé válik a mű, ha nincs ihlet?
Ha eredetileg haragomban is kezdtem el írni, de így most üresnek érzem, hogy a Lány korábbi jelentősége eltűnt. Akárhogy szépítem, miatta ragadtam klaviatúrát. Most, hogy nincs motiváció, miről írhatnék? Persze biztos tudnék, hisz a verseny vissza van, a suli még befejezésre vár, az élet nem áll meg,
"egy történetnek sosincs lezárása, a szereplők folyamat jönnek, mennek a regényekben".
de ha itt lezárom a Web naplót, az olyan romantikus történet lenne... Nem? Kár lenne elcsúfítani.
Hogy mi lesz ezután?
A Szívvel lélekkel részt, itt, s most lezárom. Talán majd egyszer ismét felnyitom, talán majd egyszer ismét előveszem a gitárom, mely most is itt van mellettem a tokjában.
A weboldal megmarad, de már más úton fog tovább haladni. Ha szeretnétek velem beszélni, az odúm bármikor nyitva áll nektek, az írásaitokat, továbbra is várom a "Ti írtátok" részben. Remélem egyszer lesz valaki, aki küld majd levelet nekem ez ügyben.
Szeretnék nyitni egy új részt. Még nincs letisztázva a fejemben, de amolyan az életemből vett események alapján íródott képzeletbeli történetek lennének, majd még formálódik.
Ezenkívül még van két meglepetésem. Az egyik egy történet, melyet még januárban írtam, csak elszaladt az idő és nem tudtam közzétenni, a másik pedig egy gyűjtemény, de az egyelőre maradjon titok...
Véleményetek, észrevételeitek, tanácsaitok, vagy csak ami eszetekbe jut, szívesen fogadom a Vendégkönyvben, e-mailben, vagy a chat-en.
Köszönöm, hogy velem tartottatok eddig is! És ne feledjétek, "csak amikor telihold ragyog!"
Egy magányos farkas: Konstantin von Wilk