Az idei első ... Bál
A cím lehetne akár idei első buli, vagy életem első bálja is. Sok érzés keringett bennem a pénteket megelőzően. Már majdnem le is mondtam, de végül mégis elmentem. Eredetileg volt ötletem, hogy meghívok valakit, hisz egy bálra egyedül menni? De aztán nem akart összejönni, így magányosan vágtam neki. Utólag visszatekintve kár lett volna kihagyni...
Péntek délelőtt még a hecc kedvéért elmentem futni. Elég gyengére sikeredett, sokat sétáltam, de valahogy az átlag mégse volt rosszabb a szerdainál. Délután lassan, de picit izgatottan készülődtem. A szerelésem farmer, egy bordó ing, egy zakó és egy téli kabát, meg ilyen strici kopogós fekete cipő. A borostám röviden meg volt hagyva ilyen sármosra, egy bulizós, fiatalos parfüm, arcszesz adta az illatos összhatást. Így indultam be Pécsre. Beérve a suliba, a kapunál a húgom köszöntött, majd a külön ruhatárunkba lepakoltunk. Svábbál lévén, az elején kaptunk egy kis műsort, mely szerintem egész hangulatos volt, pár régi emlék is előjött közbe. A terv az volt, hogy megvárjuk a bál kezdetét, majd lelépünk a Csaliba (valami bulizós kocsma féle).
A műsor után kezdett kialakulni egy kisebb kavarás. Most megyünk, vagy sem? Keringett mindenki a káoszban, közbe beindult a zene, majd kikerültünk a suli előtti parkba. Egyik csajszi épp "restart" után volt, de ennek ellenére töretlenül szívta a cigiket és döntögette a pezsgőt. Egyik barátnőm éjszakája itt kezdett érdekes fordulatot venni.
Előtörténetként azt kell tudni, hogy egy nagyon csinos és okos teremtés, megvan a magához való esze, kicsit plázacica feelingje van, de ha megismered, akkor rájössz, hogy a külső egy igazi egyéniséget rejt. Szóval anno még eljátszottam a gondolattal, hogy udvarolnék neki, de az az igazság, hogy mi két egymástól ellentétes karakter vagyunk, így egy párkapcsolat, nos, a tűz és a víz, ellentétek vonzzák egymást, de ki is oltják. A történet kiegészítése, hogy van pasija, vagyis inkább fura a kapcsolata. Heti-két heti rendszerességgel általában összevesznek és szakítanak, majd két napon belül kibékülnek. Mellette még pár dolog összejött neki éjszakára, nem volt épp vidám kedvében, és engem is elszomorított. Rossz volt Őt így látni. Készült Ő is az estére, szép ruha, kis smink (pedig nem szokása), erre a srác nem jött el, pedig megígérte. Egyszerű kifogása: "Fáradt." A vicc, hogy pár nappal ezelőtt magyarázta, hogy jöjjenek ismét össze, és hogy mindent meg fog tenni a lányért. Szóval mindent megtesz, de egy bálra, amit ráadásul megígért nem tud eljönni, még úgy se, hogy fontos lenne annak, akit szeret... (no comment)
Keringtünk össze-vissza, mert nem tudtunk lelépni. Végül elmentünk gyros-t enni a húgom barátjával. Fejenként egy trójaival kezdtünk, majd egy extrával befejeztük. Szépen visszasétáltunk, majd miután megtaláltuk a lányokat, nos, engem elkapott a csajszi és elrángatott táncolni.
Bevallom halkan, nem tudok táncolni. Szeretnék megtanulni, szerintem nagyon romantikus dolog felkérni egy lányt, de valahogy soha nem kellett táncolnom, meg nem volt alkalmam órát se venni. Szóval a svábbálon ilyen mulatós zenére rángatott a Lány, aki amúgy teljesen ellentétem. Kezem a csípőjére tettem, miközben egyre csak körbe és körbe forogtunk a parketten. Lassan megszűnt körülöttem minden, ahogy a kezembe tarthattam őt, testünk néha egymáshoz ért, néha pár szót fülembe súgott, ilyenkor mindig éreztem finom parfümjét, melyet enyhe cigaretta szag is kísért, de valahogy nem zavart. Jól állt neki a fekete ruha, az illata és közelsége teljesen elmámorított. Soha nem éreztem még ilyet. Néha énekelni kezdett, kicsit hamisan, de annál aranyosabb volt. Mindig azt hittem róla, hogy egy igazi kemény csaj, de itt a parketten nem volt más, csak egy Lány, egy igazi, törékeny Nő.
A tánc végén a húgommal elkezdtek táncolni, minket kirekesztve. Félre vonultunk, majd felmentem levetni a zakót. A húgom barátja követett, így vissza kellett mennem a bálterembe. Visszaértünk és rögtön lecsapott rá a húgom, így egyedül maradtam. Hirtelen minden ismerős eltűnt. Pár kósza gondolat futott át a fejemben.
A másik lányra gondoltam, kivel a tanulmányt csináltuk. Már biztos megy a házibuli, így félre vonultam és sms-ezni kezdtünk. Lassan letámadtak a húgomék, majd a Lány kivel táncoltam, egy kavarás közepette épp elhagyni készült a bált. A húgom épp a parkett felé rángatott, hogy táncoljak valakivel, de hirtelen előtört belőlem, nem lenne baj, ha én is lelépnék?
- Hát ha szeretnél.
- Igen, ha nem volna baj.
Így én is leléptem. A buszmegállóig jutottunk. A Lány barátnője telefonja épp bedöglött, így nem tudott beszélni pasijával. Kezdődött egy újabb kavarás, mely közben visszamentünk a parkba. Kis beszélgetés után a Lány lelépni készült. Lesétálna a Konzumhoz és taxival elmenne a pasijához, de egyedül nem akart elindulni. Felajánlottam, hogy lekísérem, de mintha meg se hallotta volna, majd elindult. Végül kiderült a csapat csaj, kik vele mentek, csak visszamentek a bálra és mégis egyedül megy. Gyorsan utána rohantam, majd mikor mellé pattantam a járdára, rám nézett.
- Csak elkísérlek, mert azt mondják rossz környék.
Utána egy hosszú beszélgetés kezdődött, mely igazából panaszkodás volt. Szóval Ő mesélt, én meg meghallgattam. Mit is tehettem volna? Tudom néha jó valakinek kiönteni szívünket úgy, hogy az nem próbál tanácsokat osztogatni, okoskodni, így figyelmesen hallgattam, kérdeztem. Lassan leértünk, majd eljött a búcsú ideje.
- Köszönöm, hogy lekísértél, asszem ezt a taxit választom.
- Oké, nincs mit. Köszönöm a táncot, de azért egy puszit kérek.
Mindkét arcára adtam egy-egy puszit, majd lassan elhátráltam és visszasétáltam. Visszaúton sokat filózgattam. Januárban pont én hisztiztem lényegtelen, talán álmodozós dolgokon, és itt van egy Lány, kinek az élete nagyobb katyvasz…
A buli végén beültünk a büfébe. Szerintem a szervezők velem rosszul jártak. Igaz már a buli legvége volt, szóval a sok aranyos kis csaj, meg az illuminált állapotú emberkék próbálták összeszámolni megmaradt forintjaikat, hogy elég-e egy utolsó sütire, vagy egy kis józanító ásványvízre. Mikor felénk nyújtották a pénzt, közöltük velük.
- Nyugodtan vigyétek!
- De nem kell fizetni?
- Hagyd, vigyed nyugodtan!
Elkerekedett mosollyal távoztak. Fél órával zárás előtt szerintem inkább vigyék ingyen, mint kikerüljön a kukába. Bár a pakolásnál azt figyeltem, hogy serényen mentegetik a maradékokat az egyik tanáriba, de nem akarok azon filózni mire kell, és miért oda…
A kocsiba ülve álmoskásan gurultunk haza. Az este emlékei jártak a fejemben, azokat rendszereztem, azokon rágódtam...